Sarlóspuszta

SARLÓSPUSZTA TÖRTÉNETE

Ahogy a betyárok mesélik...

"II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelem a kuruc szabadságharc egyik hadjárata során a mai Sarlóspuszta helyén vert tábort 1710-ben. Itt találkozott a szépséges Sarló Sárával, aki iránt első látásra szerelemre lobbant.
Az erdélyi nagyúr szerelmi fészkül építette a kúria épületét a leánynak, és elnevezte Sarló Sára pusztájának. A fejedelem törökországi száműzetése idején a környékbeli betyárok és bujdosó szabadságharcosok legfontosabb menedéke lett Sarlóspuszta, ahol nemcsak egy tál meleg ételre, de védelemre is számíthattak."

Ahogy a történészek magyarázzák...

Tatárszentgyörgy: a község Pest megye legdélebbi települése. Legrégebbi régészeti leletei a bronzkorhoz köthetők. A települést mai nevén 1507-ben közlik először a források.. A falu a 15 éves háború során elnéptelenedett. A falu újratelepítése fokozatosan ment végbe a XVIII. század végéig.

SARLÓSPUSZTA TERMÉSZETI ÉRTÉKEI

Sarlóspuszta Magyarország nagytájai közül az Alföld, azon belül is a Duna-Tisza köze területén fekszik. Közigazgatásilag Pest megyéhez tartozik, és különleges éghajlata, vízrajza, növény-és állatvilága miatt a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területe.

Néhány szó a Nemzeti Parkról

A Hortobágyi Nemzeti Park után másodikként alapították 1975-ben. A lakosság, a megye és Kecskemét városa kezdettől mindent támogatást megadott ahhoz, hogy ez a belterjes mezőgazdasági kultúrákkal széttagolt nemzeti park kellő védelmet adhasson értékeinek. Míg másutt a természetvédelem csak korlátot, tiltást jelentett, itt kezdettől közös ügynek, büszkeségnek számított. A természeti értékek védelmén kívül fontos szerepet kapott a hagyományos pusztai állattartás és tanyavilág védelme, a tudományos kutatás, az oktatás, az ismeretterjesztés, idegenforgalom és a hagyományos lovassport támogatása.
A park különlegessége, hogy nem egy összefüggő területen alakult, hanem több különálló, egymástól eltérő távolságra fekvő egységből áll, jellegzetes mozaik-park. Ezek a területek valaha összefüggő, természetes egységet alkottak, majd a mezőgazdaság terjeszkedése elvágta őket egymástól. A növény- és állatvilág azonban ma is képviseli a területek kapcsolatát. A szigetszerű védett értékeket tehát együttműködés nélkül nem lehetne megóvni.

Weboldalunk sütiket (cookie-kat) használ, hogy a legjobb böngészési élményt biztosíthassuk Önnek honlapunkon. Az oldal további használatával jóváhagyja a sütik használatát.